Megoszt

Figyelem már egy ideje a kapitalizmust kritizálókat. 2008 óta, a “nagy válság” kitörése óta nagyon sokan lettek, és pusztán a válság miatt igazolva látják zavaros nézeteiket, ezért hát jó hangosak is.

 

Mielőtt bárki félreérti, természetesen bármit lehet kritizálni. A kapitalizmust meg nagyon lehet, mert hát ugye nem tökéletes rendszer, mitagadás jó sok hibája van neki, és ezért sokan nem szeretik. Nincs is gondom azokkal a kritikákkal, amik az egyes jelenségekkel kapcsolatban megfogalmazódnak, hiszen ilyeneket időnként magam is megfogalmazok. Azzal se nagyon lenne gondom, ha valaki egy másik, általa, vagy valaki más által elképzelt rendszerrel szemben érezné en bloc alávalóbbnak a kapitalizmust, de ilyenek nagyon kevesen vannak. Ha elő is fordul néha ez utóbbi, többnyire valamelyik már elvérzett rendszer (kommunizmus, ősközösség, teokrácia) idealizált talaján állva kiáltanak a pusztába.

Nem figyelnek rájuk (szerencsére), de nem nagyon hallgatnak másra sem. Ezzel szemben tényként közlik, hogy a kapitalizmus, mint rendszer halott, és most már mindenki láthatja, ahogyan végre elfoglalja a helyét a történelem szemétdombján.

Én nem látom.

És különösen azt nem látom, hogy mi jön majd helyette. És hiába kérdezem a magabiztos kapitalizmus-temetőket, nem kapok értelmes választ egyiktől sem. Nem csak azt nem tudják mi lesz, de arra sem tudnak mit mondani, minek kéne lennie. A legtöbben, akik próbálnak legalább válaszolni,  fognak egy olyan kapitalizmus tulajdonságot, amit a legjobban utálnak, és bemondják az ellenkezőjét. A kapitalizmus igazságtalan, az új rendszer majd igazságos lesz. A kapitalizmus egyenlőtlenségeket szül, az új rendszer majd csökkenti ezeket. (Mert igazságos lesz.) A kapitalizmus kíméletlen, az új rendszer tehát nyilván nem lesz az. Mitől? Mert csak.

Oké, nem várom, hogy minden facebook huszár egy kész Marx legyen, zsebében egy kidolgozott, részletes útmutatóval, de azért mégis, talán nem ártana, ha legalább odáig eljutnánk, hogy ismerünk olyat, aki már hallott valakiről, aki látott egy olyat…

Ebbe az elméleti vákumba dobta be valaki nem olyan régen az új buzz word-öt, hogyaszondja a kapitalizmust majd a sharing economy fogja leváltani. Sharing economynak meg azt hívják, amikor emberek megosztják felesleges szabad kapacitásaikat, kapnak érte némi ellenszolgáltatást, és mindenki jól jár. És milyen jó, hogy van internet, mert azon nagyon hatékonyan nagyon sok mindent lehet megosztani, hiszen majdnem erre találták ki.

És ezt egy csomóan komolyan is gondolják.

A két legnépszerűbb hivatkozási alap az Uber és az AirBnB. Azt sajnos még senki nem magyarázta meg nekem, hogy mitől nem kapitalista a fenti két vállalkozás. (Talán majd valaki ide bekommenteli.) Mert nézzük csak meg ezt a két konkrét példát. Az Ubernél ugye az ember a saját kocsijával taxizik, nem nagyon tarja be a taxisokra kitalált szabályokat, nem nagyon fizet adót és járulékokat, és ezért sokkal olcsóbban tudja csinálni, mint aki hivatalosan dolgozik. Ha az adók magasak és a szabályok betartása drága, az ugye tipikusan nem a kapitalizmus miatt van, hanem az állami piackorlátozás miatt, ennek ellene menni ugye éppenhogy szabadpiaci, hogynemondjam kapitalista tett. Az már más kérdés, hogy ha hőseink a be nem fizetett adó és taxiengedély költségét osztják meg, az miért minősül új gazdaságnak? Ugyanez a helyzet az AirBnB-nél is. Van egy csomó fogyasztó, aki leszarja, hogy fizetsz-e adót, betartod-e az előírásokat, van-e biztosításod, nem érdekli a szállodák és panziók szolgáltatási szintje, csak olcsón akar megszállni valahol. A “megosztás” pedig megint javarészt abból adódik, hogy a versenyképes ár és minőség adócsalásból, feketemunkából és rosszul végzett megtérülési számításokból keletkezik. És természetesen a lehető legkapitalistább módon: bérelt, vagy befektetési céllal vásárolt lakásokban, családi összefogással vagy feketén fizetett “alkalmazottakkal”, adóoptimalizálva, és sok esetben visszaélve a szomszédok türelmével.

Uber-logo

Azt is hozzátehetjük, hogy mindezen tevékenységek nem kevés profitot termelnek a platformokat kitaláló és üzemeltető vállalkozásoknak a világ lehető legkapitalistább módján. Az Ubert mint vállalatot 2014 decemberében például 40 milliárd dollárra értékelték, az airBnB-t nagyjából 20 milliárdra. Ez a piaci érték nagyjából pont ugyanúgy viszonyul a lakáskiadásával vagy furikázással a minimálbért sem megkereső dolgozó jövedelméhez, mint Apple shopban dolgozó eladóé az Apple kapitalizációjához. Sehogy.

Szóval a sharing economy-t mantrázó megvilágosultaktól nem árt megkérdezni, mit is oszt meg ez a csodafegyver?

Ez a bejegyzés nem akar moralizálni. Nem arra szeretném kihegyezni a mondandót, hogy adót csalni mennyire erkölcstelen dolog, és arra sem, hogy erkölcsösek-e a magas adók vagy a piacra lépést korlátozó egyéb szabályok. Csak és kizárólag gazdasági szempontból nézem a kérdést, és azt kell mondjam, a fent említett vállalkozások, és a hozzájuk hasonlók nem ássák meg a kapitalizmus sírját.

Éppen ellenkezőleg. A kapitalizmus egyik legfontosabb tulajdonságára mutatnak rá: az alkalmazkodóképességre.

Kedves olvasó! Ha valóban úgy gondolod, hogy a kapitalizmus megérett a pusztulásra, tedd meg nekem azt a szivességet, hogy elmondod, szerinted minek kellene helyette lenni, és az a valami hogyan működne.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s