Két dolog jár az én fejemben Orbán tegnapi beszédével kapcsolatban. Mivel nincs beépített emberem a legbelső körökben, így fogalmam sincs kik a szereplői annak a tragikomédiának, aminek részben tanúi vagyunk.

Az első kérdés: mégis mi az ördögöt gondoltak azok, akik ezt a beszédet papírra vetették és a miniszterelnök kezébe nyomták? Nem gondolom, hogy gyengeelméjűekről van szó. Arrogánsak, cinikusak, gátlástalanok, de nem teljesen hülyék. Viszont ez a beszéd drámaian rossz volt. Nem csak abban a tekintetben, hogy kísérletet sem tett arra, hogy a nemzethez szóljon egy nemzeti ünnepen, de abban is, hogy kimondottan lenézően, gúnyosan és sértően szólt mindenkiről, aki nem osztozik sajátos világnézetében.

Mi lehetett a szándék? Feltüzelni az így is elvakult fideszes tálibokat, akik már rég vakhitre cserélték a gondolkodást? Azzal erősíteni a csapategységet, hogy leköpünk mindenki mást? Beszólunk a világnak, hogy lássák milyen bátrak vagyunk? Nekem erről a hőscincér jutott eszembe a Legkisebb ugrifülesből. Mókás lenne a hangját a tegnapi beszéd alá vágni.

http://videakid.hu/player?v=ybPSt670CFBYpb1u

A másik kérdés meg az, hogy ezt az erősen kudarcos kiállást mégis hogyan értékelték másnap? Általánosan elterjedt nézet, hogy a miniszterelnök nem tart kapcsolatot a magyar rögvalósággal. Nem nézi az internetet, a sajtót szemlézik neki, nem találkozik, nem beszél senkivel, aki nem az ő univerzumából való, akik körülötte vannak szűrik a híreket, mert attól tartanak, a rossz hírek hozója nem lehet hosszú életű, ellenkezni vele, megmagyarázni neki nem nagyon mernek semmit. Ezek azok a rossz tanácsadók, akik a Fideszes népi folklór egy sajátos, népszerű mítoszában rossz útra viszik a jó királyt. Ők azok, akik addig gyártják a hamis híreket, amíg maguk is elhiszik, amit kitaláltak.

Ez mindenesetre megmagyarázná azt a lesajnáló, gúnyos megjegyzést, amit Pukli, és rajta keresztül a tiltakozók kaptak tegnapi kiállásukért. A komcsizást, az ávózást, az idegenezést. Ennyire futja Magyarország legtehetségesebb politikusától és az irdatlan közpénzen kitenyésztett tanácsadóitól.

És ez jó. Mert ezzel már nem lehet győzni sokáig. Amikor a pártvezetés kínjában saját szavazói jórészét kommunistázza, idiótázza, szerencsétlenezi le. Ez már a vég kezdete lesz, bár az agónia hosszúnak ígérkezik.

Kategóriák:egy kis hazai

Címkék:Fidesz, Magyarország, NER, politika