Akárhogy nézzük, vasárnapi boltzár ügyében taktikai visszavonulás történt. Teljesen egyértelmű, hogy egy népszavazási kampányt nem akartak végigcsinálni, hogy egyfelől mindenki az ő hülyeségükről beszéljen, aztán még veszítsenek is, másfelől az ingyencirkusz az ellenzéknek csináljon reklámot. Jobb most elengedni, mert így van esély rá, hogy 2018-ig el is felejtik az egészet az emberek. Annyi cinizmus persze volt bennük, hogy első körben megszüntették a vasárnapi munkavégzés bérpótlékát, így sokkal hatásosabban tudják egymásnak ugrasztani a vasárnap vásárlót, a vasárnap dolgozni kénytelennel.
Ebből persze az is következik, hogy semmi értelme nem volt az egésznek. A multikat nem sikerült kinyírni, a kisboltok nem profitáltak belőle, a családok nem lettek boldogabbak. Mert ha az emberek tényleg örültek volna annak, hogy vasárnap csak templom vagy kirándulás (vagy meccs ugye), akkor most nem csak néhány Tesco rabszolga érezné úgy, hogy ez az egész céllal történt. Mert mindenki más szerint ez céltalan dölyf volt, “bármit meg tudunk csinálni, ti pedig továbbra is ránk szavaztok” elve szerint. A családi boldogságot politikailag nem lehet előállítani, esetleg lehet rajta rontani valamennyit. Ez az egyik tanulság.
Mielőtt túl messzire mennénk a győzelmi mámorban, azért tegyük hozzá, ez a legegyszerűbb ügy volt, és ebben is el tudták volna húzni az időt még sokáig. Egymondatos, eldöntendő kérdés lett volna, amire a leghülyébbek is tudtak volna valamit mondani, és kizárt, hogy meg lehessen nyerni. A többi, lényegesen fontosabb kérdésben meg sehol sem tartunk. A tanárok már tüntetnek ugyan, de 12 pontjukat senki nem fújja fejből. Körbeálljuk az iskolát, asszisztálunk a sztrájkhoz, tüntetünk is, de ez a küzdelem nagyon az elején tart még. És akkor az egészségügyi milliós tüntetések hol vannak? A szociális szféra kinek fáj? A szétbarmolt közszféra, a titkosított üzelmek, a korrupció? Ezekben az ügyekben elégedetlenség van, morgás van, de kiállás nincs. És mivel itt a kérdések és válaszok nem hogy a szavazólapra nem férnek fel, de akár oldalak százait tölthetnék meg, ezek a témák tökéletesen alkalmasak a maszatolásra, a látszattevékenységre, az időhúzásra, a megosztásra és a zsibbasztásra. És ebben a kormány jó, az ellenzék meg nem. Miközben az ország szétrohad.
Amíg a tiltakozásnak se mérete, se formája, addig változás nem lesz, pedig épp most bizonyosodott be, hogy igenis van olyan, hogy meghátrálnak.
Ezen közben szép csendben (vagy inkább tök nyilvánvalóan) megy a másik előre menekülési manőver is. Egyfelől turbófokozatba kapcsolt a Mészáros és Mészáros nyerőgép, és olyasmit is megnyer már, amiért el se indul, másfelől Matolcsy és bűntársai is bőszen osztogatják az ország devizatartalékát és az árfolyamnyereséget, miközben a világ épp kicsit érzékenyebbé vált a korrupcióra bizonyos panamázások hallatán. Nos pártunk és kormányunk meghallva az idők szavát, azonnal utasította a NAV-ot és a legfőbb ügyészt a nyomok eltüntetésére felderítésére és hamis igazolások tényfeltáró jelentések gyártására. Vagyonosodási vizsgálat Habony Árpád ellen? Ha eddig nem volt neki papírja arról, hogy minden tök oké, akkor most majd lesz. Márpedig ha egyszer a NAV valamit megvizsgált és leokézott, azt már még egyszer nem nézi meg akkor se, ha időközben új parlamentet választ az ország. És ide a rozsdás bökőt, hogy a választások előtt kígyózó sorokban állnak majd a felmentvényekért a Fideszesek, hogy aztán a frissen hullótt hó tisztaságú előéletükben szerzett javaik hasznát arathassák a továbbiakban. Korrupció ebben az országban? Hát nézzék meg mire büszke a legfőbb ügyész ezügyben és vérmérséklettől függően egyenesítsenek kaszát, vagy fogják menekülőre.
Szóval minden okunk megvan arra, hogy örüljünk: egy idióta törvénnyel kevesebb. De ha kiörültük magunkat, kezdjünk valamit magunkkal, mert most látszik csak igazán, milyen sok dolgunk lesz még.
Kategóriák:egy kis hazai
egyharmad 
Vélemény, hozzászólás?