A világ pénze 2.

Idén is, mint egy ideje minden évben, azzal borzolták a kedélyeket ráérő újságírók, hogy világgá kürtölték, a földön felhalmozott vagyon milyen hatalmas részét birtokolja milyen kevés ember. Borzongtunk is, ahogy ilyenkor kell. Borzongáskor meg olyanokat szoktunk mondani egymásnak, hogy “még belegondolni is szörnyű…”

Persze én nem. Én inkább belegondoltam.

Azt tettem, amit az álhírek világában ugyebár mindenki csinál ilyenkor: először is, megnéztem, hogy honnan jön az infó. Egy patinás angol szövetség, a szegénység ellen küzdő non-profit szervezeteket egyesítő OXFAM sokkolta az újságírókat szokásához híven azzal, hogy a leggazdagabb 42 ember vagyona annyi, mint a világ legszegényebb 50%-áé. Sőt! Azt is mondták, hogy a leggazdagabb 1%-nak több vagyona van, mint a maradék 99%-nak együttvéve. Ez így jobban hangzik, de ugyanazt jelentené, ha az 1%-nak több van, mint 50%. Persze a magyar változatban a 42-ből valahogy 26 lett, de kicsire nem adunk.

Hát, nem csoda, hogy kábé harminc másodpercre mindenki nagyon felháborodott.

Az OXFAM azonban igazándiból nem vezet nyilvántartást a világ vagyonáról, ők ehelyett régi ismerőseim kiadványára, a Credit Suisse évente elkészülő jelentésére hivatkoznak. Na, ez már mindjárt komolyabb holmi. Nem is kell végigolvasni ahhoz (60 oldal egyébként), hogy néhány ellentmondásra felhívjuk a figyelmet.

Először is, honnan jön ez a 42? (Persze, én is tudom, hogy ez a szám a válasz az életre, az univerzumra és mindenre vonatkozó végső kérdésre), de igazából ebben a formában nem szerepel a Credit Suisse jelentésben. Szerepel viszont benne, hogy a világon jelenleg kb. 42 MILLIÓ dollármilliomos van. Na, és ez a 42 millió ember, nagyjából a felnőtt lakosság 0,8%-a, birtokolja a világ vagyonának 44,8%-át. Ez is durva, de persze így már nem hangzik annyira bombasztikusan, mint ha csak simán 42 emberről beszélnénk, de ugye kicsire nem adunk. És hát 44,8% az nem több, mint 50%, pláne nem 90%.

Aztán itt van még az az apróság, hogy a Credit Suisse jelentés többnyire a föld felnőtt lakosságával számol, ez úgy 4,7-5 milliárd ember szemben a teljes lakosság kb. 7,5 milliárdjával. Nem mindegy, hogy melyik szám felével vetjük össze annak a 42 milliónak a vagyonát. De hát kicsire még mindig nem adunk.

De hagyjuk a szőrszálhasogatást! Mert ez az egész sajtófelhajtás nyilvánvalóan és bevallottan arról szól, hogy lerántsuk a leplet a tűrhetetlen igazságtalanságról, a világon eluralkodott vagyoni egyenlőtlenségről!

Hát jó.

Mi a vagyoni egyenlőtlenség ellentéte? A vagyoni egyenlőség, nyilván. Aki az egyiket ennyire utálja, az a másikat biztosan imádja. Számukra a következő matematikai feladványt adnám:

A világ becsült vagyona: 317 trillió amerikai dollár

A föld felnőtt lakossága: 5 milliárd (kicsit felkerekítve)

Egy felnőttre jutó átlagos vagyon: 63 100 dollár.

Ez mai árfolyamon forintra átszámolva 17 731 100 Forint.

Ennyi járna minden felnőtt földlakónak, ha igazságosan egyenlően elosztanánk a föld összes vagyonát. Mielőtt lelkesen követelni kezdenénk, ez nem bankszámlára érkező pluszpénz, ebben benne van minden, amid már van. A lakásod, a kocsid, az összes cuccod, nyugdíjpénztári megtakarításod, lakáskasszád, mínusz a fennálló tartozásaid.

Lelövöm a poént. Az “átlag magyar felnőttnek” a vagyona nincs ennyi. Az egészen pontosan 10 563 914 Forint. Igaz, ebben az átlagban benne van “Mészáros Lőrinc” is, de ettől átlag az átlag.

Játsszuk le!

Ha holnap jönne egy tündér/gonosz boszorka és egyenlően szétosztaná a világ javait, neked hozna, vagy tőled vinne?

(Milyen durva belegondolni, hogy egy tehermentes lakás mondjuk a Havanna lakótelepen vagy Békásmegyer rosszabbik részén jóval többet ér ma mint egy átlagos földi vagyon!)

Fontos mondanivaló

Szívesen mondanám, lenne egy nagy összegű fogadásom arra, hogy ha holnap valaki megcsinálná ezt az egyenlősdit, néhány évtizeden belül a maihoz nagyon sokban hasonlító vagyoni különbségek alakulnának ki. Megkockáztatom a területi eloszlás is sokban hasonlítana a maira.

Ezt a 317 trillió dollárt nem a szél fújta össze. Nem útonállók szedték ki olyan emberek zsebéből, akikében benne volt. (Legnagyobbrészt biztos nem.) Ennek a vagyonnak túlnyomó többsége vállalkozásokból, kockázatvállalás mellett befektetett energiákból termelődött. Egy másik része pedig takarékoskodásból, fel-nem-élésből. Generációk alatt halmozódásból. (Biztosan vannak az olvasók közt is olyanok, akik igazságtalannak vagy erkölcstelennek találják az öröklött vagyonokat. Nem feltétlenül a sajátjukat, hanem azokét, akik így “érdemtelenül lesznek gazdagok”. Ahogy képmutató állami adminisztrációk sokasága szintén megpróbálja megcsapolni ezeket örökösödési adó jogcímén, mintha az államok minden törvényhozási ciklusa amúgy a nulláról indulna, mintha az államok nem elődeik felhalmozott vagyonán telepednének meg nagyjából az ókor óta.)

Sok ez a pénz vagy kevés? Magyarország, bármennyire furcsa ezt kimondani, a vagyonával viszonylag közel esik a világátlaghoz, így nagyon attól függ, hogy a számot a második kerületből vagy egy alföldi tanyáról nézzük, esetleg egy levitézlett bányavárosi panelből. De a szám, a 63 100 dollár elképzelhető mennyiség, felfogható, megérthető. Az egy főre eső vagyon Svájcban 530 244 dollár volt, míg Etiópiában 167, ezekről a helyekről nézve azért szükségeltetik némi képzelőerő a megértéshez.

De pont azért, mert ennyire közel vagyunk a világátlaghoz, jelenthetjük ki bátran: NEM IGAZ A MÍTOSZ, HOGY A FÖLDÖN FELHALMOZÓDOTT VAGYON ELÉG LENNE MINDENKINEK A BOLDOG ÖRÖK ÉLETRE, CSAK JOBBAN KELLENE ELOSZTANI. És ezt most illusztrálom is.

Akkor játsszunk tovább a gondolattal!

Azt mondtuk, hogy ezt a vagyont nem a szél fújta össze, hanem megtakarításokból és vállalkozásokból jön össze. Ha most elképzeljük, hogy készpénzben megkapnánk ezt a vagyont (és azonnal elvennének tőlünk minden mást, kocsit, lakást, zsebpénzt) és nekünk ebből a pénzből kéne olyan vállalkozást csinálni, ami aztán el is tart minket, mihez kezdenénk? Mi jön ki ennyi pénzből? Éjjel-nappali közért? Bögrecsárda? Cukászda? Pékség? Taxi? De ki gyártan autókat? Ki termelne olcsó élelmiszert? Ki építene utakat? Ki építene házakat?

Hamar belátható, hogy ezek a mikrovállalkozások is életképtelenek nagyvállalkozások nélkül. De miből lennének a nagyvállalkozások? Nyilván abból, hogy összetesszük, amink van.

Vigyük végig a hülyeséget! Fogjuk az egész pénzt, mind a 317 trillió dollárt és tegyük be egy bazi nagy bankba. Ez lenne a világbank (hahahaha) és ebben minden felnőtt földlakónak lenne 63 100 dollár betétje. Ez a világbank aztán házakat és gyárakat építene, amelyek lakást és munkát adnának az embereknek, termékeket árulna meg szolgáltatásokat, ebből bevétele lenne és ebből a bevételből kamatot fizetne a betétek után. Mondjuk öt százalékot. Ez évente ugyebár 3 155 dollár, havonta nem egészen 263, (azaz 73 600 forint). Ez lenne az igazi Universal Basic Income, azaz az alanyi jogon járó alapjövedelem. Egyfajta járadék. Cserébe nincs saját lakásod, csak bérelsz egyet a világbanktól, nincs kocsid, csak bérelsz egyet a világbanktól, ahol egyúttal dolgozol is fizetésért, és persze akitől a kaját is veszed pénzért. És ez a nagybank üzemeltetné az egészségügyet, amiért szintén fizetnél, mint minden másért is, hiszen nincsenek ingyenes közszolgáltatások ott, ahol a közös vagyon hozamát szétosztják. Ilyen körülmények közt persze nehéz megállapítani, hogy mire elég havi 263 dollár, hiszen semmi sem annyiba kerül, mint addig, de az mondjuk látszik, hogyan viszonyul ez a mostani jövedelmekhez és hozamokhoz. Afrikában és Ázsia egyes részein nagy lenne az ujjongás, a világ többi részén meg… nem.

Hát akkor ennyit a kommunizmusról.

De ha már vettem a fáradtságot, és végigolvastam ezt a hosszú jelentést, akkor nézzünk néhány komoly adatot, ami érdekes vagy legalább elgondolkodtató.

Például, hogy szerepelnek a nők a világ vagyoni eloszlásában? Ha valamiért elég sok feminista propagandát vagy kénytelen hallgatni vagy olvasni, akkor biztosan meglepődsz azon, hogy a nők a világon az összvagyon kb. 40%-át birtokolják. Én meglepődtem. Igaz, hogy ez nem ötven százalék, de azért nem is tükrözi a patriarchális elnyomás mindenhatóságát. És persze az igazi jó hír az, hogy a tendencia abszolút pozitív és a kiegyenlítődés felé tart.

A másik érdekesség, hogy vagyon tekintetében Kína átvette a második helyezést Japántól. (a szupergazdagok számnak tekintetében 2009-ben, az összvagyon tekintetében 2011-ben, a dollármilliomosok számában 2014-ben.) Az egy főre eső átlagvagyon tekintetében még nem, de az akkor is meglepő. És különösen meglepő, ha Kínán belül megnézzük a vagyoni eloszlást, amely nagyon messze van a közvéleményben uralkodó sztereotípiától, miszerint Kínában van száz szupergazdag a többiek meg még mindig egy tál rizsért gyártja az Iphone-t éjjel nappal. Ehhez képest Kínában a vagyoni eloszlás még a szupergazdag kínaiak meglétével is messze egészségesebb, mint a világ legtöbb részén. (Kicsivel lejjebb szemléltetem.)

Ha nem szereted a számokat, akkor rossz hírem van. Innentől matekozunk.

Szóval mi a helyzet a nagy vagyoni egyenlőtlenségekkel?

Így néz ki a vagyoneloszlás piramisa az eredeti Credit Suisse jelentés szerint. Így is durva persze, de azért időzzünk egy kicsit a számok emésztésével. És emlékeztetőül a magyar átlag 37 594 dollár 2018-ban (2000-ben ugyanez csak 12 053 dollár volt, tehát jól megháromszorozódtunk az ezredforduló óta.)

Szóval a sokkoló szám, hogy a Föld felnőtt lakosságának 63,9%-a tízezer dollár alatti vagyonnal rendelkezik és ez összesen is csak az összes magánvagyon 1,9%-a.

Screenshot 2019-02-02 at 19.52.19
És annak ellenére, hogy a poszt elején hasogattam a szőrszálat és belekötöttem a pontatlan számokba, ettől még tény a tény, hogy ordító vagyoni egyenlőtlenségek vannak. És ezek az egyenlőtlenségek szerény véleményem is szerint messze túlmutatnak azon, ami társadalmi szempontból elfogadható vagy gazdasági szempontból előnyös. De mielőtt ezt kifejteném, nézzünk két dolgot külön-külön.

Mi a helyzet tehát a vagyon földrajzi eloszlásával?

Azt látjuk, hogy akár az összvagyon, akár az egy főre eső átlagos vagyon tekintetében rendezzük sorba az országokat, a felhalmozott vagyon területi eloszlása nagyon egyenlőtlen. Nem ér meglepetésként senkit, hogy az afrikai kontinens lakói, csakúgy, mint Ázsia jelentős része mindenféle mérce szerint nagyon szegény. Ráadásul vagyoni helyzetük nem is javul számottevően. Ezzel szemben a vén Európa és Észak Amerika, valamint az előbbi körbe nem tartozó ázsiai országok, főleg Kína gazdagodnak szépen.

Screenshot 2019-02-02 at 20.00.18

Észak Amerika és Európa a Föld lakosságának 17%-át adja, de vagyonuk az összvagyon 60%-a. Kína egyedül adja a felnőtt lakosság 20%-át és a vagyon 16,4%-át. Ehhez képest Afrika és India összesen nem részesednek 6%-kal a vagyonból, miközben a felnőtt lakosság majdnem negyedét adják.

Screenshot 2019-02-02 at 23.15.50

Ez az ábra egy kis magyarázatra szorul azoknak, akik nem foglalkoznak sokat statisztikával vagy adat-vizualizációval. Szóval a vízszintes tengelyen a Föld felnőtt lakói szerepelnek vagyoni helyzetük szerint felosztva, tehát baloldalt a legszegényebb tíz százalék, jobboldalt a leggazdagabb egy százalék. A függőleges tengelyen azt mutatjuk, hogy az adott vagyoni osztály milyen arányban oszlik meg a régiók között. Tehát bal oldalt látjuk, hogy a legszegényebb emberek közel hetven százaléka Afrikában, Indiában és Ázsiában található, míg Kína alig van jelen ebben az osztályban és a maradék harminc százalék oszlik el Európa, Latin Amerika és Észak Amerika között. Ugyanígy a jobb szélen azt látjuk, hogy a leggazdagabb egy százalékban szinte nincs indiai vagy latin amerikai de közel 70%-ot ad Európa és Észak Amerika. Az az érdekes, hogy mennyire máshol “dudorodik” India és Kína, mert míg India legnagyobb részt az alsó ötven százalékban foglal el, tehát szegény, addig Kína lakosságának nagy része pont 50% és 90% között van, azaz módosabb középrétegnek tekinthető.

De nem csak ez a drámai, hanem ha megnézzük mondjuk  piramis alját, a legalsó vagyoni osztályt. (kevesebb mint 10 000 dollár vagyon). Ez a világ minden részén jelen van, még a fejlett országokban is kiteszi a lakosság kb. 30%-át átlagban. Csakhogy míg a fejlett országokban ebbe az osztályba nagyon sokan csak átmenetileg tartoznak, munkanélküliség idején, pályakezdőként vagy nyugdíjasként, addig a fejletlen területeken, ahol ennek a vagyoni osztálynak a részesedése meghaladhatja a 90%-ot is, ez életreszóló program.

És ezzel rá is kanyarodtunk a másik pontra,

az országokon belüli vagyoni egyenlőtlenségekre

A legszegényebbek mellett a leggazdagabbak köre az, ami a legtöbb érzelmi reakciót váltja ki, valamelyest érthető módon. Érdekes, de mind a legfelső 10%-nak és a legfelső 1%-nak a vagyona jelentős mértékben esett 2000 és 2008 között, de a válság után ez a trend megfordult és miközben a felső 10% helyzete stabil maradt, a leggazdagabb 1% vagyona nőni kezdett és már meghaladja a 2000 körüli értéket. Ez a folyamat nem választható el attól, hogy a nemzeti bankok által folytatott monetáris politika, a 0%-körüli kamatok olyan mesterséges növekedést generáltak a részvénypiacokon, ami az ebben érdekelt portfóliókat az égbe röpítette. Ez egyfelől irritáló számokat jelent a szupergazdagok neve mellett a Forbes listákon, másfelől viszont emlékeztetnék mindenkit, hogy ezek a vagyonok sokkal inkább függenek az aktuális részvény- és devizaárfolyamoktól, mint a valós teljesítményektől vagy effektív tőkeképzéstől.

A másik dolog, ami feltűnő, hogy ha megnézzük azt, hogy egyes országokon belül a leggazdagabb 1% az összvagyon mekkora százalékát birtokolja, akkor meglepetésre az élen Oroszország és India végez, (50% feletti arány), ahol igazán szétszakad a társadalom nagyon szegényekre és szupergazdagokra, miközben középréteg szinte nincs is. Ezzel szemben Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság vagy Olaszország hiába tartoznak a legvagyonosabbak közé, messze a világátlag alatt vannak ennek a mutatónak a tekintetében. (Megnehezíti ez az ottani populisták dolgát? Nem.)

Tanulságok

  1. Néha nagyon megéri utánajárni az adatoknak. Nem csak azért, mert a hírek pontatlanok, vagy hazudnak, hanem azért is, mert azáltal, hogy nem bontják ki egy-egy jelenség részleteit, kiragadott részletekkel előregyártott vélemények, előítéletek megerősítését szolgálják.
  2. Használjuk a józan eszünket. Magyarországon az átlagvagyon a háromszorosára nőtt az ingatlanárak emelkedésével, a pénzügyi eszközök felértékelődésével, de ez nem jelenti azt, hogy életünk háromszor jobb lenne. Nem csak vagyoni egyenlőtlenségeink vannak, hanem jövedelmi egyenlőtlenségeink is. De ugyanez igaz máshol is. A Facebook részvények ára majdnem megháromszorozódott öt év alatt, ami Mark Zuckerberg vagyonát is megháromszorozta. Aztán a csúcsértékről visszaesett 20%-ot. Elvileg Mark milliárdokkal lett szegényebb az utóbbi fél évben. Közben nem történt semmi, csak a piros vonal a képernyőn fel-le mászkált. A vagyon pillanatnyi értéke egy virtuális szám.
  3. A nagy és sokkoló számok mögött egy csomó tanulságos adat van. Például az, hogy az alacsony jövedelmű országokban a vagyoni különbségek általában nagyobbak. Vagy az, hogy a nők óvatosabb, konzervatívabb befektetők, ezért amikor a kockázatosabb befektetések szárnyalnak, úgy tűnik, mintha lemaradnának vagyongyarapodásban a férfiak mögött, de amikor megfordul a trend, ők nyernek. És ez, hosszú távon kifizetődik.
  4. Az angolok, a németek vagy az amerikaiak világ összehasonlításban nagyon is vagyonosak. Az átlagemberek is. Ennek ellenére beszopják a legprimitívebb populista dumákat is. Mert a vagyoni helyzet, meg a jövedelmi helyzet szubjektív, és  várakozások, és az életszínvonalat befolyásoló egyéb tényezők jobban befolyásolják az elégedettséget, mint a vagyon vagy a jövedelem abszolút értéke. És ez fontos tanulság a társadalmi viszonyokat megváltoztatni, és azt konzerválni akarók számára is.
  5. És igen, tanulságos tudni, hogy a világ átlagvagyona mennyire nem elképzelhetetlenül sok.
Reklámok

Kategóriák:gazdaság, Háttértár

Tagged as: , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s