Szövődmény

Nem, nem fogom százegyedszerre elmagyarázni, miért félj vagy ne félj a vírustól. Ha még el kell neked magyarázni, miért veszélyes ez a koronavírus, de te mégis miért élheted túl, akkor olvass utána, aztán gyere vissza, és beszélgetünk a szövődményekről.

Ez a poszt tehát nem arról szól, meghalunk-e. Inkább arról, mi lesz akkor ha már túléltük. Amikor már azt kellene gondoljuk, szerencsések vagyunk, mert igaza volt a sok nagyhangúnak, a vírus minket nem öl meg. És tényleg. Nem a vírus öl meg minket, hanem

az emberi hülyeség

Ha nem hiszed, nézd meg ezt a hírt az iráni kórházról, amit a rettegéstől (meg az állami propaganda hazugságaitól) bevadult tömeg felgyújtott. Mert azt hitték fertőzöttek vannak odabent. Igen, a fejed felett égő ház valóban komolyabb légzési nehézségeket tud okozni, mint a legtöbb vírus. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha Indiában kezdene fertőzni.

De ha itt nem ég a ház, akkor mi füstöl?

Az S&P500 múlt heti teljesítménye

A pénz.

Az amerikai részvénypiacok is jó nagyot zuhantak a múlt héten, ahogy a fenti ábrán is látszik. Mínusz tizenegy és fél százalék az S&P500 indexben, (Dow Jones -12,36%) ha rosszkor vásároltál ez már tekintélyes veszteség. Ha meg hitelre tőzsdéztél, akkor komplett öntökönszúrás. Persze a piacok túlreagálják a dolgot, mert hülyék, mert izgulnak, idegállapotban vannak állandóan. De az, hogy túlreagálják-e a dolgot most, majd csak akkor derül ki, ha már tudjuk mekkora a dolog. És amikor azt látják ezek az izgulós piacok, hogy egy 1,3 milliárd lakosú ország gazdasága egyik napról a másikra beleáll a földbe párezer halott miatt, akkor azért elfogy az önbizalom. Mert küldözgetheted a mémeket arról, hogy influenzában vagy családi veszekedésben mennyivel többen halnak meg, az influenza meg a családi veszekedések még soha nem tudtak rávenni százmilliókat, hogy ne menjenek dolgozni. És amikor az látszik a monitoron, hogy nem csak az értékpapírok, de a nyersanyagok, az olaj, de még az arany is esik, mint a kő, akkor azért megremeg a kéz. Túl sok pénz ez ahhoz, hogy mémekre alapozzuk a sorsát.

Shanghaiban a Bundon egy átlagos napon
Shanghaiban ugyanott, járvány idején.

De mi közöm nekem ehhez? – kérdezed most. Hisz se amerikai részvényed, se több százezer tonnányi eladó rezed nincs, olajból négy-öt liter kell a kocsidba évente egyszer, mi dolgod neked a világpiaccal? Ha olcsóbbak a dolgok, az meg direkt jó is, nem?

Mondok egy példát a dominóeffektusra. Mondjuk azt, hogy a hülyének tartott emberek úgy döntenek, járvány idején nem utazgatnak sehová, mert semmi kedvük egy másik országban, vagy egy nagy turistahajón karanténba kerülni, betegség miatt egy másik ország kórházát kipróbálni. Emiatt mondjuk nagyon kevesen jönnek Budapestre, mert bár itt nincs járvány, de a hülyeség ragályos. Ha nem jönnek, üresen marad egy csomó szálláshely, Air B’n’B lakás, étterem, romkocsma, hopon-hopoff-busz, ilyesmi. Nemrég írtam meg, hogy a magyar GDP 8,5%-a származik az idegenforgalomból, ha a fele elmarad, akkor oda az idei növekedés. Nem véletlen, hogy a nemzetközi piaci esésben élen jártak a légitársaságok, az utazási irodák, és a booking.com.

Eyjafjallajökull neve mond még valamit? Az izlandi vulkán neve, ami 2010 márciusában kitört és néhány napra földön tartotta a fél világ repülőjáratait. Hat nap repülési tilalom, 107 000 törölt repülőjárat, 1,7 milliárd dollár veszteség a légitársaságoknak, 10 millió földön maradt utas. Már ennyi is elég volt, hogy vállalatok menjenek csődbe, kis időre leálljanak a BMW gyárai alkatrész utánpótlási gondok miatt, hiszen a modern gyáripar már sehol sem raktároz, a modern logisztika percre pontosan szállít. Kivéve amikor nem. Rendezvények, sportesemények, fesztiválok maradtak el, még az Ironman 2 bemutatóját is át kellett helyezni, mert a színészeket nem lehetett röptetni. Most is elmarad ez-az, de azért az jól érzékelteti a nagyságrendek közti különbséget, hogy most a tokiói olimpia elmaradása került szóba. Az vajon mekkora anyagi veszteséget jelentene?

Nem Magyarország az egyetlen, ahol az idegenforgalom azt jelenti, hogy a szezonban keresik meg az egész éves bevételt. Ha még néhány hónapig kitart a hiszti, és esetleg kimaradna egy teljes nyári szezon, ami csak pár hónap, nagyon sokan bezárnának végleg, mert két évet nem tudnak megfinanszírozni a tavalyi bevételből. Ez kihatna a lakásbérleti díjakra, és közvetve a lakásárakra is, ami évekig menő befektetési termék volt. Ha esésnek indulnak az ingatlanárak megáll a lakásépítés és értékesítés, ami az áfa miatt amúgy is épp befagyott, és nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, hitelre vásároltak magas árakon. Oké, olcsóbb lesz lakni, és ha nem az építőiparban, az ingatlanbizniszben vagy az idegenforgalomban dolgozol, akkor neked ez jó.

Akkor nézzük Magyarország legnagyobb exportőrét, az autóipart. A magyarországi autógyártók múlt heti részvényárfolyam esése így néz ki: VW (Audi) -6,3%, Daimler (Mercedes) -8,2%, PSA (Opel) -3,69%, Suzuki -11,2%, és a leendő barátunk a BMW -5,93% Mondhatjuk, hogy nem tragikus, kivéve, ha itt akadt ki a doziméter, és tovább esnek az árfolyamok. De miért esnének? Hát mondjuk azért, mert a VW termelésének a fele Kínában van, ahol mostanában nem dolgozik senki, különösen autót nem gyárt, mert a kínai autógyártás fele egy bizonyos Wuhan környékére összpontosul. És autót se nagyon vesz épp senki (februárban 92%-ot esett az autóeladások száma), mert minek. És ha történetesen maga a gyár nincs is Kínában és nem is ott akar eladni, akkor is leállhat a termelés, mert a beszállítók jelentős része perszehogy kínai.

És mondhatjuk, hogy a termelés előbb utóbb utoléri magát. Talán még az is lehet, hogy az elhalasztott vásárlások később növelik majd a keresletet. De az igénybe nem vett szolgáltatások, a fel nem használt repülőjegyek már nem jönnek vissza. Az üres szállodákat nem lehet ősszel kétszáz százalékra tölteni, a megmaradt lazackaviár nem áll el decemberig a hűtőben. Márpedig a fejlett országokban a GDP 65-75 százalékát a szolgáltatóipar adja és karantén idején ezeknek is visszaesik a kereslete. Az pedig összesítve nagyon sok elmaradt jövedelem, nem törlesztett részlet, nagyon sok veszteség. Lesz, akinek csak rossz lesz, lesz akinek borzasztó, és lesz akinek végzetes. Mondhatnánk, hogy megtisztul a piac, de már legutóbb is úgy volt, hogy nem engedtek csődbe menni néhány igazán nagy játékost, míg a kicsik hullottak mint a legyek. Persze ennek már kevés köze van a koronavírushoz.

De ha nem is annyira veszélyes a vírus, akkor miért?

Három oka is van.

  1. A vírus ugyan nem irtja ki az emberiséget, de elég sok embert megöl, a mai adat szerint 13-14 gyógyultra jut egy halott, és ez már javuló tendencia. De a gyógyultak közül is van, aki újrafertőződik, és amúgyis, elég kellemetlen megbetegedni valamiben, amire nincs gyógyszer. (Nyilván megnyugtatóbb a megbetegedések számára vetíteni a halálozást, de egyrészt arról nincs pontos adat, másrészt a betegről még nem lehet tudni, meggyógyul-e.)
  2. A 2008-as válság okait nem számoltuk fel, hanem a szőnyeg alá söpörtük, a nemzeti bankok ingyenpénz osztogatásával fűtötték a gazdaságot 0% körüli kamatokon és elhitették, hogy ez már egészséges kereslet hajtotta növekedés. Nem kell, hogy a vírus egymaga okozzon válságot, elég ha beindítja azt, a rossz gazdaságpolitika elvégzi a többi munkát.
  3. Ma a tények és igazság utáni korban élünk, amikor az internetnek hála fénysebességgel terjednek az álhírek, a tényként kezelt vélemények és az összeesküvés elméletek, a kormányok pedig ahelyett, hogy ezt csillapítanák, maguk is beszállnak a versenybe, és propagandájukkal, hamis statisztikáikkal tovább rombolják a közbizalmat. Nem véletlen, hogy Iránban gyújtják fel a kórházat, ahol az állami média szemérmetlenül hazudik mindenről, és ezt mindenki tudja is. A tények és igazságok nélküli világban ugyanúgy a félelmek és babonák uralkodnak, mint a tudomány előtti világban, ugyan oda tértünk vissza, ahonnan néhány száz éve megpróbáltunk meglépni.

 

Itt a pestisdoktor. Koronavírusra is jó.
Pestisdoktor. Ma is csak a maszkban bízunk, mint 600 évvel ezelőtt

Aki nem ismeri fel a pestisdoktort a képről, annak elmondom, hogy ezt a ruházatot 1630-ban egy bizonyos Charles de L’Orme, XIII. Lajos háziorvosa fejlesztette ki és Nápolyban használták először. A köpeny viasszal impregnált volt, a maszk fémből készült, üveges nyílásokkal a szemeknek és a csőrszerű nyúlványt fűszerek, gyógynövények és szalma keverékével tömték ki, hogy megszűrje a belélegzett levegőt a kórokozóktól. A pálca azért kellett, hogy azzal piszkálják a betegeket anélkül, hogy közvetlenül megérintenék őket.

a csőr még hiányzik

Gyorsan lepergett az a száz-százötven év, amíg szerettünk hinni a tudományban, felnéztünk a tudósokra és tőlük vártuk a megoldásokat a kérdéseinkre. Ma a Föld újra lapos, az evolúció csak egy vélemény, az oltás megbetegít, és leveretnénk a falu egyetlen gólyafészkét, hogy nehogy ránk hozza a betegséget. Szörnyülködhetsz a barbár irániak félelmén, de nem tudjuk milyen következményei lesznek annak, hogy az amerikai elnök egy híres tudománytagadót bízott meg a járvány elleni küzdelemmel, aki ráadásul már leszerepelt hasonló ügyben. (Mike Pence alelnök még Indiana állam kormányzójaként jelentősen hozzájárult 2015-ben a HIV vírusfertőzés kitörésének súlyos következményeihez.)

Minden jel arra mutat, hogy a diktatúrák, populista és illiberális demokráciák tekintélyelvűsége, tévedhetetlenségük mítosza sokkal többet nyom a latba, mint a szakszerű, gyors és pragmatikus reakció. Bár diktatúrákban egy fokkal könnyebb korlátozni az emberek mozgását, nem ez, hanem a hiteltelen tájékoztatás okozta pánik az, ami igazából megbénította Kínát és így korlátot szabott a vírus gyorsabb terjedésének. Hiába láttuk katasztrófafilmekben és scifikben, milyen hatékonyan zár le vagy ürít ki városokat az amerikai nemzeti gárda, a filmekben erre mindig valami tökös elnök vagy tábornok adta ki a parancsot, nem pedig egy szentfazék, aki orvosok helyett magával a jóistennel társalog, vagy egy nárcisztikus majom, aki meg van győződve saját tévedhetetlenségéről.

imádkoznak. érte. vele. hozzá.

Viszont ezek az irracionális reakciók azok, amelyek teljesen kiszámíthatatlanná teszik a gazdaság regenerálódását. Olvasgathatod a nagy befektetőházak elemzéseit és jóslatait a visszatérő gazdasági aktivitásról, de egyet ne felejts el: ők rengeteg pénzt tettek fel arra a növekedésre, amit látni és veled is láttatni szeretnének. Olvasod a hírt, hogy a legnagyobb vagyonú milliárdosok százmilliárd dollárokat veszítettek a tőzsdei eséssel a múlt héten, majd megrántod a vállad: “majd sajnálom őket két műszak között, ha ráérek” mondod, de közben nyugdíj- és befektetési alapok is veszítik a kisbefektetők pénzét, bankok és vállalatok kerülhetnek csődközelbe mert a bizonytalanság és pánik azt is kicsinálhatja, akinek az üzletét közvetlenül nem is érinti a járvány. Valószínű, hogy túléled a járványt, de hogy a pénzed, vagyonod, jövedelmed mekkora része esik áldozatul, azt sokkal nehezebb megmondani, mert nincs rá képlet, túl sok az ismeretlen és túl sokan viselkednek irracionálisan.

Hibáztatni azonban mindig kell valakit. A felesleges áldozatokért és a milliókat elszegényítő válságért. Az emberi ostobaság legyen a főbűnös vagy egy vírus? Fogadjunk egy sörbe, hogy a vírus győz.

2 replies

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s