A cél szentesíti

Az elmúlt napokban ízelítőt kapott a világ abból, milyen az, amikor a politikusok komolyan gondolják, hogy holmi elvek és értékek nem befolyásolhatják döntéseiket. De hadd pontosítsak mindjárt: a nagy szart! Arra jöttek rá, a választóikat nem érdeklik az elvek és értékek, ők a győztesre akarnak fogadni, azokat pedig, akik emiatt fintorognak majd maguk a választók verik jól pofán egy aluljáróban, ha túl soroskurvásan néznek ki, vagy szólalnak meg.

tienammen 1

nem a fiú emlékművét koszorúztuk, hanem a tankokét

Igen, nekünk most leginkább attól van hányingerünk, hogy Orbán Viktor megkoszorúzta a Tienammen téri mészárosok emlékművét, aki vérbefojtottak egy diáktüntetésnek induló mozgalmat 1989-ben. Abban az évben, mikor Orbán Viktor Soros György pénzén oxfordban hedózott, hogy aztán meggondolja magát és hazajöjjön és elinduljon azon az úton, amin ma elkezd viszketni a tenyere, ha ellenvéleményt hall. De koszorúztak itt szovjet emlékművet a minap sarlós-kalapácsos, Heineken-csillagos zászlókkal orosz nacionalista motorosok is, mert nekik szabad ezt is. Ahogy szabad migráns csecseneknek is nyíltan fenyegetőzni. De, hogy Orbánnál maradjunk, az EU-ból egyedül ő gratulált Erdogannak fényes győzelméhez a demokrácia felett. Vastag sugárban ömlik a szar a kormány propagandagépéből, sorosoznak, ügynököznek, provokátoroznak, simicskáznak, oligarcháznak, buziznak, cigányoznak, brüsszeleznek, migránsoznak és természetesesn ha valahol elcsattan egy pofon, valakit kirúgnak az állásából, valakit a taknyán-vérén húznak ki valahonnan, az csak az ellenség műve lehet, nekik ahhoz közük nincs.

orbán 89

a diktatúra sírásója?

A fideszeseknek pedig egyre csak hajlik a gerince. Jobboldal? Konzervativizmus? Polgári értékek? Hol? Ha a CEU helyén közmunkásokat képeznek nyomdai szedőnek vagy vájárnak az mitől polgári értékrend? Ha kommunista diktatúrák emlékműveit koszorúzza a miniszterelnök vagy engedi szélsőségeseknek koszorúzni, az milyen európai konzervatív hagyomány?

Hányok tőletek, mert miattatok van mindez.

A fideszes törzsszavazó eddig kicsit fanyalgott, “hát nem az én stílusom, de még mindig inkább ez, mint Gyurcsány” – mondta. Először is, ez már réges-régen nem stílus. Már Simicska sem volt az, “Mészáros Lőrinc” pedig abból következett. Másodszor Gyurcsány ebben az országban akkor sem nyerne semmit, ha a fidesz holnap megszűnne. Nem csak a jobboldalon utálják és tartják kártékony paprikajancsinak, de szinte mindenhol. Miatta igazán kár volt ezt a rendszert életre segíteni, mert ami veszélyt Gyurcsány jelentett, azt eddig is leginkább a fideszes média találta ki.

Megmondom, miért vagytok még mindig fidesz szavazók. Mert nincs bennetek egy csöppnyi tartás, érték, bátorság. Akkor kellett volna szembefordulnotok az önkénnyel, amikor még múlt rajtatok valami és amikor a vélemény még nem jelentett egzisztenciális  félelmet, csak esetleg elszalasztott alkalmat, előmenetelt. Amikor még nem csináltak ki, ha nem úgy szavaztál, ha lemondtál, ha ellentmondtál. Amikor még volt a szavadnak, a szavazatodnak bármilyen jelentősége. Amikor még nem cserélték verőemberekre az érvelést, amikor még nem marionettfigurákból állt a választási bizottság, a számvevőszék, a NAV, az ügyészség, maga a köztársasági elnök, és nem egy holdkóros tolvaj vezette a Nemzeti Bankot, nem a miniszterelnök volt a leggazdagabb magyar. Amikor még demokrácia volt ebben az országban.

Persze sokak szerint most is az van, mert megmagyarázzátok magatoknak. Minden reggel felkeltek, benéztek a tükörbe és igazi tőrölmetszett demokrata néz rátok vissza. Szerintetek. Szerintem meg, semmivel sem vagytok jobbak a pufajkásoknál. És úgy is fogtok elmúlni.

comey

Comey esküszik

De miért kezdtem én azzal a bejegyzést, hogy a világ ízelítőt kapott? Érdekli a világot Orbán Viktor? Szerencsére nem nagyon. Amennyire meg érdekli, az szégyen mindnyájunkra nézve. De van itt egy másik, valamivel ismertebb vezető, aki a héten komoly kétségbeesésbe taszította a világot. Igen, Donald Trumpról van szó, aki egy hirtelen mozdulattal kirúgta az FBI igazgatóját, miután az többletforrásokat kért egy, az oroszok befolyásszerzési machinációit vizsgáló nyomozáshoz. Nem kicsit rúgta ki, hanem a lehető legmegalázóbb módon. Ő a harmadik olyan magasrangú amerikai köztisztviselő, akit Trump egyik pillanatról a másikra eltávolított, miközben az elnök viselt dolgait vizsgálta vagy törvénytelen machinációit akadályozta. (Comey előtt Sally Yates legfőbb ügyészt menesztette, aki amellett, hogy elmeszelte a később bíróságon is fennakadt első “muszlimtilalmi” elnöki rendeletet jelezte, hogy Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó hazudott az oroszokkal való kapcsolatáról. Szintén lapátra került Preet Bharara kerületi ügyész is, aki Trump azon vádaskodását vizsgálta, miszerint Obama parancsára lehalgatták őt a kampány idején. Ezzel szemben ma azt valószínűsíthetjük, hogy az oroszokat hallgatták le, akik viszont sokat beszélgettek Trump embereivel vagy Trump embereiről.)

Úgy tűnik Trump nagyon komolyan el akarja titkolni az orosz affér történéseit, márpedig erre csak akkor lehet oka, ha úgy véli maga is érintett.

trumpcomeyEz pedig komoly, alkotmányos válságot idézhet elő, ha ugyanis kiderül, hogy valami mégiscsak van ezekben az ügyekben, ami rá nézve terhelő, akkor ezek a lépések az igazságszolgáltatás akadályozásának minősülnek. Márpedig ki fog derülni.

Egyrészt ezek a hivatalnokok, akiket pozíciójuknál fogva kötöttek bizonyos szabályok, most megalázott, kirúgott emberek. Nyilván nem fogják a sajtót telekürtölni államtitkokkal, de elég okosak ahhoz, hogy tudjanak úgy fogalmazni egy szenátusi meghallgatáson, hogy kiderüljön, hol kell keresni a bizonyítékokat. Másrészt a hivatal alsóbb szintjein rengeteg olyan, nem a kormány, hanem az alkotmányos rend iránt elkötelezett ember van, akinek a kezén átmennek a bizonyítékok. Valahol az adóhivatalnál megvannak azok az adóbevallások is, amelyek bizonyítják, amit az egyik Trump fiú évekkel ezelőtt már eldicsekedett a sajtónak. Mármint, hogy őket nem amerikai bankok, hanem orosz “golf-imádó” üzletemberek finanszírozták éveken át. És ezek a bizonyítékok egyszer ki fognak esni a dossziéból. Minél erőszakosabban törtet ezügyben Trump, annál valószínűbb.

De persze van egy másik lehetőség is. Hiszen a Trump elleni eljárás kulcsa a Republikánus Párt kezében van. Képviselőiket nap mint nap hozza kényelmetlen helyzetbe a sajtó és a választóik. Őket viszont egyelőre egyben tartja a párt “hatalmas történelmi esélye”, azaz az a ritka pillanat, hogy övék a fehér ház, a szenátus, a kongresszus és az állami törvényhozások döntő többsége. Elvben a párt most végre megcsinálhatná, amit csak akar.

Ez lenne az a szent cél, aminek szentesítenie kellene Trump minden bűnét és ármánykodását. Ez lenne a párt érdeke, ami ílymódon a nemzet érdeke elé kerülne. Tudjuk, csak átmenetileg.

Eleve megy most Amerikában egy elvi vita arról, kell-e, hogy az elvek és értékek befolyásolják érdekeink érvényesítését. Ez volt az, amit hazai illiberálisok a demokráciaexport végének, az ő szabad garázdálkodásuk jóváhagyásának gondoltak. Nem újkeletű a kérdésfelvetés, aki már próbált különbséget tenni két iszlám zsarnokság, a szövetséges Szaud Arábia és az ellenséges Irán demokratikus vagy emberi jogi elkötelezettsége között, az már nyilván találkozott vele. De Trump elnök ebben is hamar megpróbálja dűlőre vinni a dolgot. Miközben saját szövetségesei kínosan feszengenek a vele való találkozásokkor, (emlékezzünk a japán miniszterelnök vagy Merkel sajtófotózására), addig Trump mostanában olyanokat mond, hogy megtiszteltetésnek venné, ha találkozhatna Kim Jong Un-nal, meghívta a Fülöp Szigetek véreskezű pszichopatáját, Dutertét, már javában készítik elő találkozóját Putyinnal, és jövő héten Washingtonban fogadja Erdogant.

“De mit tudtok adni cserébe, úgy, hogy nekünk is megérje?”

Orbán megkapja Paks2-t, az iráni atomprogramot, cserébe az EU-n belüli diverzánstevékenységért. Kínában a koszorúzás ellenértékeként 85% finanszírozást kért az új selyemút projekt pici szeletének, a Budapest-Belgrád vasútvonalnak az építéséhez, amihez – úgy néz ki – építőként sem fogunk hozzáférni. Használni meg eddig se nagyon használtuk. Mindezek nagyon sok pénzt jelentenek neki, jelentős államadósságot nekünk, és olyan projekteket, amik elsősorban másoknak fontosak és nem nekünk. Az így befolyó forrásokból élhet tovább a rendszer elitje annak ellenére, hogy az ország versenyképessége, piaci ereje hanyatlik, és van pénz kivásárolni a kellemetlenkedőket. Már ameddig még adnak pénzt az elvett javakért. Mert egy idő múlva, ha megszűnik a piac, már fizetni sem kell, elég ha felajánlják, hogy elmehetsz.

Ezzel szemben a nagy vízen túl, nem látszik a stratégia. Mit nyer Trump, ha beszél Kimmel és “megadja neki a tiszteletet”. Kérdezd meg a dél koreaiakat, akik momentán jobban félnek Trumptól, mint Kimtől. És mit remél Dutertétől, aki épp feladni készül a Dél Kínai tenger jelentős részét, amit megítélt neki a hágai bíróság, csak éppen a hozzájuk kínaiak közelebb vannak? És mit remél Erdogantól, aki nyilvánvalóan két dologért megy Washingtonba: Fetullah Güllent szeretné élve vagy halva, és azt, hogy az amerikaiak hegyjanak fel a kurdok támogatásával.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit mutat Trump ezeken a tárgyalásokon. Bár azt gondolja, jól megérti magát ezekkel az alvilági alakokkal, és tisztán “tranzakciós alapon” alkudozhat velük, ez azért nem az ingatlanügynökök világa. Tárgyalópartnereinek vér tapad a kezeihez és ez a gátlástalanságnak egy másik dimenziója. Ha viszont nem tudja Amerika nemzeti érdekeit képviselni, akkor jön az igazi kérdés:

Az addig kompromittálódó Republikánus Párt hajlandó lesz-e vele szembefordulni, és lecserélni őt? Itt a halogatás komoly dilemmája, mert szemben Magyarországgal, ahol a demokratikus értékrend kevesek sajátja, Amerikában a republikánusok jó része nem vesz be akármi maszlagot. Nálunk senki sem kapja fel a fejét, ha egy magas rangú közszolgát kivágnak politikai okból, de ott ezek nem múlnak el nyom nélkül. És ha időben nem kapnak észbe, ebből pártszakadás-földindulás lesz, és kiderülhet, hogy populistákat beszervezni, keblen melengetni, hasznos idiótáknak tartani nem kifizetődő. A pártoknak nincs hatalma a populisták felett, de populisták személyes használatra szívesen pofoznak át pártokat.

Mi már tudjuk. Kár, hogy rajtunk kívül a mi példánk senkit nem érdekel.

Sőt, mint látjuk, itthon se sokakat.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s