Nem az a baj az amerikai fegyvertartási szabályokkal, hogy emberek szabadon tarthatnak fegyvert. Az a baj, hogy bármilyen kretén idióta szabadon tarthat fegyvert.

Mert milyen álságos és hazug a ‘gun control’ kifejezés. A fegyvereknek nincs szükségük korlátozásra, köszönik szépen, pont azt csinálják, amire gyártották őket, és elég ritkán mondanak csütörtököt, vagy szabadulnak el. Ellenben az emberszabásúak feltűnően gyakran válnak ki- és beszámíthatatlanná, és ezt néha fegyverrel a kézben teszik. Amire tehát szükség lenne, azt nem gun control-nak nevzik, hanem idiot control-nak. De sajnos idiótának lenni ugyanúgy alkotmányos jog, mint fegyverrel mászkálni, és az idiótagyártók jelentős lobbierővel rendelkeznek, így ebben nem nagyon számítok pozitív változásra.

Amerika büszke államok sokasága. Büszke lakóit határtalan jóérzés árasztja el mindennel kapcsolatban, ami amerikai. Például ilyen az imbecillitáshoz való jog, és az, hogy ennek következményeit másoknak viselni kell. Sőt, ha lehet, másokat felelőssé is lehet tenni saját hülyeségünk következméyeiért, főleg, ha ezek a mások gazdagok. Elég itt csak a híres visszapillantó gravírozásra utalni, mellyel az amerikaiakat az autógyártók kötelesek megvédeni a lilliputiak támadásaitól.

Van itt ugye egy kis paradoxon. A legkülönbözőbb vállalatokat lehet csődbe perelni mert az idióta felhasználó nem köteles magától tudni, hogy a mikró nem élő macskák szárítására alkalmas eszköz, de fegyvergyárak nyugodtan készíthetnek barbirózsaszín puskát alsótagozatosoknak, nem kell aggódniuk ha fejbe lövik egymást, mert nem tudnak megegyezni, ki viheti haza hétvégére a legkisebb egyszarvút.

Szeretnék leszámolni egy közkeletű tévhittel, miszerint a liberálisok szerint mindenki egyenlő. Én például liberális létemre vallom, hogy van az a mértékű idiótaság, amihez engedély kellene, mert veszélyes a többiekre. És itt követi el a hibát minden jóérzésű, a szabad fegyvertartásért kiálló ismerősöm, mert saját magukat képzelik a “rendes, törvénytisztelő állampolgár” helyébe. Nem pedig ezeket a kreténeket:

De ha már itt vagyunk, lenne egy nagyon amerikai, nagyon piacbarát javaslatom, amellyel egyrészt megmaradna az alkotmányos jog, másrészt testet öltene az ezzel kapcsolatos felelősség is:

Minen fegyvergyártó, akinek a termékével megölnek valakit, leszámítva a tényleges önvédelmet, minden élet után befizet 100 000 dollárt egy alapba. Ezt a fizetési kötelezettségét addig háríthatja tovább a vásárlói és azok vásárlói felé, amíg a folyamat bizonylattal igazolható. (Tehát aki elveszti, elajándékozza, kidobja, kint hagyja az asztalon, az felel, bárhova kerüljön is utána.) Lehetne a dologra biztosítást kötni, ahol a biztosító kiszámolja, mekkora kockázatot rejt az adott illető, illetve a fegyverfajta mennyivel gyakrabban kerül rossz kezekbe, és eszerint állapítja meg a díjat. (Gondolom drogos, priuszos, elmebeteg csávók napi százezerért köthetnek majd, bár lehet, jó magaviseletért harmadolnak.)

Oké, a részleteken még lehet dolgozni, hogy mi legyen az import-, meg már kinnlévő áruval, de sok pénzért szívesen kitalálom azt is. És tény, hogy nem szünteti meg teljesen a fölösleges gyilkolászást, de megmentene jó pár ezer ártatlan életet. És az igazán rendes fegyvertartók alkotmányos joga nem sérül.

Mert ugye, az nincs benne, hogy olcsónak is kell lennie.

Kategóriák:külvilág

Címkék:alkotmány, fegyver, gazdaság, jog, USA