Mi baj lehet?

A világot sokkolta Trump megválasztása. Van, aki még mindig a puncimarkolászós tahó győzelme miatt kesereg (okkal), van aki már a mexikói fal meredekségét hasonlítja a peso árfolyamának mai alakulásához (hasonlít, 13%-ot esett napon belül). Mi összeszedtük miket hordott össze a kampány során, hogy lehessen mihez mérni, ami eztán jön:

mexican-peso

a dollár megy fel a pesoval szemben

A legnagyobb és legközvetlenebb veszélyt az USA eddigi kereskedelempolitikájának átalakítása jelentheti. Elnöki hatáskör, hat hónapos felmondással kiléphet a TPP-ből, ami a Csendes óceáni térség 12 országát fogja össze és a világkereskedelem negyven százalékát jelenti. Szintén véget vethet az EU-val folyó kereskedelmi tárgyalásoknak is, és mivel magas védővámokat ígért a mexikói áruk dömpingje ellen, mehet a levesbe az észak amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) is. A fő ellenség persze Kína, aki szintén komoly védővámokkal lett megfenyegetve.

Amellett, hogy a világ külkereskedelmének nagyobbik felét tönkre teheti, és ezen keresztül a teljes pénzügyi rendszert döntheti be elértéktelenítve az érintett országok devizáit, felborítva kamatpolitikáikat, lenullázva tartalékaikat, nem fogja elérni azt a célt, amiért mindezt kitervelte: nem fogja újra gyárakkal és dolgozó amerikaiak millióival újjáépíteni a második világháború utáni Amerika rozsdaövezetét, Detroit autógyárait. Viszont tönkreteheti mindazokat a most milliókat foglalkoztató cégeket, akik kiszervezték a termelésüket vagy éppenséggel eleve globális szolgáltatásból élnek és ezzel magas jövedelmezőséget érnek el szemben a futószalag mellett csavarozással, amit már úgyis robotok csinálnak. A Kínába, Mexikóba befektető amerikai multik szintén alig várják, hogy érdekeltségeiket elveszítsék.

Ha Trump tartja a szavát, a párizsi klímaegyezmény szintén megy a levesbe. Gondolom, a szénbányászok hálásak lesznek érte, a többiek meg le vannak ejtve.

Trump egyik fő külpolitikai sikertémája az iráni atomalku volt, ahol a szankciók feloldásáért cserébe elérték, hogy Irán leállítsa hadi célú fejlesztéseit. Tök jó lesz, ha újra szabad kezet kapnak az irániak. És ne felejtsük el, a szankciókat egy olyan Amerika vitte végig, aki a világkereskedelem irányítója volt és nemzetközi egyezményeken keresztül nagy befolyással bírt, most viszont egy olyan Amerika akarja visszavezetni, amelyik épp felmondani készül ezeket az egyezményeket.

Úgy néz ki meszeltek a kubai enyhülésnek is. Ezzel gondolom adunk még pár évet a kubai kommunista pártnak, mert az jó.

És ha már Kubánál tartunk, Guantanamo újra hangos lesz a terroristagyanús személyek jajveszékelésétől. Mert Donald szerint kínozni kell, hogy elmúljon a terror.

Bevándorlók és illegális munkavállalók milliói kerülhetnek deportálásra, ha Donald tartja a szavát. Obama ötmillió ilyen személynek szerette volna rendezni a státuszát, nyilván ennél sokkal több ember kipenderítése lesz a cél. Évek óta letelepedett és dolgozó latinók retteghetnek, köztük olyanok is szép számmal, akik az USÁban alapítottak családot, szültek gyereket. Nyilván korrekt és humánus eljárásra számíthatnak.

vladimir-putin-toast

Éljen és virágozzék…

A végére hagytam, ami minket közvetlenül is érint: Vlagyimír “faszagyerek” Putyint és az ő politikáját. Donald látványosan kerülte, hogy elítélje a Krím annektálását, a kelet ukrajnai szeparatisták támogatását vagy az oroszok szíriai ténykedését. Ez utóbbi esetben konkrétan együtt akart működni az oroszokkal az ISIS ellen, akár azon az áron is, hogy legitimálja Asszadot és rezsimjét. Gondolom a kurdok is örülnek ennek. Főleg, ha a törökök is szabad kezet kapnak, akik már az iraki kormánnyal készülnek összeütközni. De a legszebb az egészben, hogy milyen elnéző volt az orosz hackertámadásokkal szemben (naná, hiszen Hillary lejáratása milyen jól jött, még azon az áron is, hogy egy idegen hatalom avatkozott az amerikai államrend működésébe) és milyen lazán tette feltételes módba a NATO védelmet egyes tagállamok esetében. Ha valaki most pezsgőt bont a Baltikumban Donald egészségére, valószínüleg oroszul mondja a tósztot. Szóval Vlagyimír, aki nem titkoltan a szovjet érdekszféra helyreállításán ügyködik, reménykedik, hogy ehhez végre megkapja a szabad kezet, amit a megválasztott elnök ilyen szépen megígért neki.

Soha nem szerettem volna ennyire, hogy valaki össze-vissza hazudozzon egy kampányban, és kormányon pont az ellenkezőjét csinálja annak, amit ígért. Ellentétben például a magyar miniszterelnökkel, akinek valamiért fekszik az orosz terjeszkedés, egy új gazdasági válság kialakulása és az EU szétesése, viszont nem szereti demokráciát meg azt, ha bárki beleszól abba, amit csinál. Hát istenem, nem vagyunk egyformák, nem is tudunk egyszerre örülni.

Reklámok

Kategóriák:külvilág

Tagged as: , , , , ,

1 reply

  1. Visszajelzés: Demokrácia | egyharmad

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s